|
|
| Réka novellájára adott bírálatok |
|
Réka novellája A novella bírálatai A finnugor fesztiválon... Olaszországi próbaút Észtországi kiruccanás Salzburgi út Szentföldi zarándoklat Lisszaboni utazás Üdülés Brácson Üdülés Brácson 2011-ben |
Kedves Réka! Lezárult a fogalmazási verseny értékelése. Itt olvashatod a zsűri 2 tagjának megjegyzéseit a műveddel kapcsolatban. Megjegyzésük személyes véleményüket tükrözi, ne lepődj meg azon, ha egymásnak homlokegyenest ellentmondó véleményeket olvasol. :) Az egyik zsűritag kicsit elszállt :))))))) "Tökéletes sci-fi novella, akkor is megállja a helyét, ha az olvasó nem tudja, hogy kiről-miről szól, sőt soha nem is hallott Montgomeryről és az életművéről. Idő kellett hozzá, hogy megértsem saját magamat, amikor azt írtam, hogy ez egy sci-fi novella. Idő és a kicsi feleségem, aki meglátta ezeket a szavakat a levélben és rákérdezett, hogy miért. Megmondtam. Karót és ebet vett elő, összekötötte őket és megkérdezte: de miért sci-fi? Felolvastam neki. Neki is tetszett, de rámutatott a karóra és az ebre. Miért sci-fi? Újra nekiveselkedtem a magyarázatnak, és akkor értettem meg magam is. Amikor érzékelteti - de nem mondja ki -, hogy a Lucy hátrahagyta papírlapon az a novella áll, amit most olvastunk, amiben magának Lucynak a története van, akkor science fictiont teremt, de lehet azt mondani, hogy elég egyszerű, olcsó fogással. Ilyet milliószámra lehet olvasni, és nem is érnek többet annál a három percnél, ami az elolvasásukhoz kell. Ha a szerző csak ennyit tett volna, az utolsó helyre se futotta volna. De kell ez a fogás a novellába, mert aláhúzza azt a misztikus hangulatot, amit a novella egésze kelt, de hálistennek nem túloz el. Ezzel már, lehet mondani, a szerző olyasmit alkotott, ami akár negyedórás figyelemre is méltó. Ennél azonban sokkal többet tett. Megfogta egy író életművét, beletöltötte valami turmixgépszerű szerkezetbe, amiben addig kavarta és párolta, amíg egyetlen homogén anyag lett belőle, amiről annyit mindenképpen tudunk, hogy jázminillata van. Jázmin, tengeri levegő és száraz falevelek, de ezek ott vannak a novellában, nem kell felsorolnom. A szerző "parfümöt" gyártott Lucy Maud Montgomeryből, anélkül hogy közölte volna: én parfümöt óhajtok gyártani Lucy Maud Montgomeryből. Aki azt hiszi, hogy ez nem nagy dolog, próbálja utánacsinálni. Én tizenöt éve írok, de tudom, hogy nem sikerülne. Ha én egyetlen dologgal próbálnám megfogni Montgomery életművét, az a Váratlan utazás második részének egyik utolsó képsora lenne, ahol Polley áll a búzamezőn (ha az a növény búza - városi gyerek vagyok), lelkesen magyaráz Jaspernek, és a szőke haja ragyog a napfényben. Mert ez volt az első képsor, ami megfogott a Váratlan utazásban. Ha másvalamivel próbálnám egyetlen szubsztanciába összefogni Montgomeryt, az lehetne Anne csacsogása, amikor hazatér a the White Way of Delighton, van legalább két fordítása, én angolul olvastam; lehetne Felix arckifejezése, ahogy megeszi a beléndeket - bármi lehetne, egy konkrét dolog. A novella szerzője képes volt konkrét dolog nélkül olyan érzékletesen leírni Lucy Maud Montgomeryt, mintha egymillió konkrét dolgot felsorolt és részletezett volna. Holott még azt sem írta le, hogy az őt meglátogató Lucy - alapvető adat - milyen korú. Én tízévesnek képzelem el. Feleségem tíz és húsz közöttinek. De akár hetven is lehet! Pontosan ezzel a bizonytalansággal tette a novellát azzá, ami lett, akár ez volt a szándéka, akár pusztán kifelejtette az életkor megjelölését. (Azt lehet tudni, hogy évek telnek el Lucy időnkénti látogatásaival, de azt nem, hogy eközben Lucy változik-e. Mint misztikus alak lehet akár mindig ugyanolyan.) Erősíti a misztikus hatást, hogy olyan alapvető dolgokat nem tudunk meg, hogy például miért nélkülözi hosszabb ideje Lucy látogatásait, vagy mit szoktak egyáltalán csinálni, azon kívül, hogy Lucy ír, ő pedig tanúja ennek. Természetesen azt sem tudjuk meg, hogy egyáltalán ébren van-e csakugyan, amikor találkozik Lucyval. Meglepő, hogy a novellából teljesen hiányzik az a szó, hogy szeretet - a leggyakoribb szó, amikor Montgomery munkásságát akarjuk jellemezni. Azt megmondja, hogy Lucy és őközötte bizalom van, és érzékelteti, hogy ő szereti Lucyt. Hogy Lucy szereti-e őt, azt még kevésbé érzékelteti. De mindezek mellékesek ahhoz képest, hogy a szerző tudtommal az egész világirodalomban egyedülálló dolgot vitt véghez: egy író életművét átváltoztatta egy illattá és egy hangulattá." És a másik bírálat: "Nagyon eredeti, különleges műről van szó. A leírás alapján annak, aki ismeri Montgomeryt, kapásból rá kell asszociálnia. Ugyanakkor, aki nem ismeri, annak ez egy "elvont" sztori is lehet. Első olvasatra nem fogott meg különösebben, bár tény, hogy rendesen kilóg a mezőnyből. Második olvasatra már tetszett. Gratulálok a merész ötlethez, elismerésre méltó az alkotás!" Gratulálok a zsűri nevében, műved a versenyen 1. helyezett lett, toronymagasan vert minden egyéb alkotást!!! Ajándékod egy Remembering Lucy Maud Montgomery című könyv! Azt hiszem nem is mehetett volna jobb helyre ez! ;) Az ajándék kézbesítésével kapcsolatban pár napon belül felveszem veled a kapcsolatot. Köszönöm még egyszer, hogy részt vettél a versenyben. Alkotásod mostantól névvel együtt elérhető az Avonlea.hu-n a többi indulóval együtt: http://avonlea.hu/hu/fans/contest üdv, Zsolt vissza az elejére |
|||